Keserűen mosolygok, oltok, toldok, foltok...Közben mézédesen nézek, mert megtehetemKacagni nincs kedvem, mert nincs miértMeg amúgy is keserű most minden szerepem 

 Két hetes ciklusokban élem az életem, mint egy kiváló paraszt, ki műveli a földetSzabályosan élek, reggel  kelek, mélázva ébredek, aztán felpüffedt szemekkel világot menteni megyek.Féltizenkettő, ebéd, gyerünk Tomi, idd meg a leves összes levét, mert ki tudja mire…

Kavics a földön, előttem hever- Belerugjak? Jön is a kérdés- Rugjak, de minek? mondom a választSokkal nagyobb gond ami lever.Közönyös vagyok, mondhatnám bátrande hülyeség lenne, mert agyam bökikGondolatom csak egy lyukban mozogÍgy lesz ez mindig, míg meg nem szökikElszökik messze,…

 Elveszett emberekben gázolok térdigKarok nyúlnak ki értem, s letépikRólam a ruhát, mit oly nehezen öltöttem magamraVak voltam a tetteknél, de adtam a szavakraElveszett emberekben gázolok térdigNap mint nap jönnek, s néha megkérdikHogy hogy lehet az, hogy ők már…