Hiányzok az életemből. 

 Keserűen mosolygok, oltok, toldok, foltok...Közben mézédesen nézek, mert megtehetemKacagni nincs kedvem, mert nincs miértMeg amúgy is keserű most minden szerepem 

 Két hetes ciklusokban élem az életem, mint egy kiváló paraszt, ki műveli a földetSzabályosan élek, reggel  kelek, mélázva ébredek, aztán felpüffedt szemekkel világot menteni megyek.Féltizenkettő, ebéd, gyerünk Tomi, idd meg a leves összes levét, mert ki tudja mire…

Kavics a földön, előttem hever- Belerugjak? Jön is a kérdés- Rugjak, de minek? mondom a választSokkal nagyobb gond ami lever.Közönyös vagyok, mondhatnám bátrande hülyeség lenne, mert agyam bökikGondolatom csak egy lyukban mozogÍgy lesz ez mindig, míg meg nem szökikElszökik messze,…

 Titokban sírdogálsz, mert a könnyeid talán kivésik szavaid a torkodból, miket a világra köpnél és magadra. Titokban. Hőzöngve intrikálsz, mert életed elcsusszant, s a lelki kéj már nem az öröm, csak a túlélés. Hőzöngve. Megtörve fetrengsz, mert a földtől már nincs…