Két hetes ciklusokban élem az életem, mint egy kiváló paraszt, ki műveli a földet
Szabályosan élek, reggel  kelek, mélázva ébredek, aztán felpüffedt szemekkel világot menteni megyek.
Féltizenkettő, ebéd, gyerünk Tomi, idd meg a leves összes levét, mert ki tudja mire kell az energia,
Bár tudom, hogy nem érdekel, de a kiváló paraszt jól tartja magát, hogy munkájában ne legyen hiba.

Két hetente hát így magokat szórok szerte szét, hogy a tyúkok kapkodják fel s hagyják hűlt helyét.
Kiváló parasztként teszem a dolgom, csirkéket nevelek, aztán ha jól laktam szántani megyek.
Szántom egy kicsit lelkem, mély barázdákat ások, hogy elnyelje könnyeim, mikor etetésre vágyok.
És megindulok újra, ha ciklusom éled, mert a csirkéket éhen hagyni vétek és nekem amúgy is ez maradt.

Mert Tomi csak egy kiváló paraszt.

Gyertek gyertek, ebédet főztem, csirkéből megint!

Tomi belekanalaz és legyint.

A bejegyzés trackback címe: